Haza

december 20, 2024
hazafelé egész úton csöndre vágytam – nem mondom, tetszett a moziban a film, de alágyújtott annak a sok kreatív képzetnek, amiket az utóbbi években elfojtottam, és amik egyébiránt én vagyok, én, akiből végtére is nem lett senki, pedig járnának nekem dolgok, a barátnőm...

Csillagok

november 11, 2024
  Várok valamire. Nem tudom, mi az, és nem tudom, hogyan érhetném el, de az előszele ott lüktet a dobhártyámban, szinte harapni tudom az illatát, és minden perc olyan, mint az ajándékcsomagolás. Indulni akarok, de nincs helyhez kötve, elképzelni, de nincs ötletem. Csak azt...

Méreg

október 04, 2024
Ebben a világban a vereség is egyfajta győzelem, harsány és valóságszagú. Ugyan ki akarná másért törni magát? Ki akarna alkalmazkodni olyan emberekhez, akik a természetes tökéletlenségüknél fogva saját magukat is nehezen tudják elfogadni? Ki kérne az almából, amikor el is veheti, vagy minek...
A naplómban megörökítettem azt a pillanatot, amikor egyik napról a másikra derékba tört a karrierem. Emlékszem, egy virágot rajzoltam, amit épp el terveztek nyesni ollóval, és köré cirkalmas betűkkel felírtam fejből a Quimby – Most múlik pontosan teljes szövegét, mert ennél gyönyörűbb megnyilvánulását...

Nyári dump

szeptember 03, 2024
Mostanában egyre divatosabbak a random fotókból álló hóvégi „dump” posztok az interneten, de nekem soha nem sikerült ilyet összehoznom. Ha történik is velem valami emlékezetes, még véletlenül se jut eszembe fényképet készíteni, annyira a pillanattal vagyok épp elfoglalva. Az én nyári dumpom valószínűleg egy...

Elengedtelek

augusztus 15, 2024
Elengedtelek. Sosem volt szükségem támaszra, azt pedig nem kockáztatnám, hogy engem is leránts magaddal a mélybe. (A felértékelődött mentális betegségek világában mindenki problémás, csak az nem, aki tényleg.) Kedveltelek téged. Nem mondom azt, hogy hazudtál, legfeljebb magadnak. De hiába vagy te a kis herceg, én...
Vajon az élet vagy a véletlen alakította úgy, hogy megint ugyanannál a kereszteződésnél állok, mint sok évvel ezelőtt? Körbe-körbe mentem volna? És ha igen, vajon gyerekes maradtam vagy bölcsebb lettem, amiért ennek a gondolata (már) nem zavar? Mi van, ha mindig is szerettem ezt...